Fák ültetése, gyökereztetése

A papaja termesztése

A papja Dél-Afrika trópusi alföldjeiről származik, de ma már mindenütt termesztenek papaját a trópusi és szubtrópusi vidékeken. Gyakran a vadonban is megtalálható, a trópusi kertekben pedig biztosan van belőlük egy pár.

A papaja termesztéséhez fagymentes éghajlatra, nagyon jó talajra, sok napsütésre, és vízre van szükség. Ha ezeket a körülményeket biztosítani tudjuk a számára, akkor nyugodtan elvethetünk egy pár magot az év bármelyik időszakában, és 6-10 hónap után már elkezd gyümölcsöt is teremni.

Ez egyszerűbbnek hangzik, mint amilyen a valóságban, különösen a kezdő kertészek számára. Van egy pár akadály és csapda, amit ki kell kerülni a papaja termesztése során. De ha tisztában vagyunk a lehetséges problémákkal, akkor már az első próbálkozásunk átütő siker lehet. Nézzük, hogy hogyan...

Hogyan néznek ki a papaják?

A papaják gyorsan növő, egy szárral rendelkező növények. A törzsüknek nincs kérgük és ágak sincsenek a növényen. A leveleik nagyok és nem élnek sokáig. Általában a papajáknak hosszú törzsük van, aminek a tetején van egy pár levél, ezért kissé hasonlítanak a pálmafákra.

Ha egy papaját visszavágnak, több törzset is kifejleszthet. A gyümölcs a törzsön nő, és mivel a papaják egyre magasabbra nőnek, a gyümölcsöket egyre nehezebb lesz leszedni az idő múlásával.

Hogyan termesszünk papaját magról?

Bármilyen üzletből vásárolt papajának a magját elültethetjük. Vágjuk ketté a papaját, kaparjuk ki a magját, majd tisztítsuk és szárítsuk meg. Ebből annyi mag lesz, amivel akár egy egész gyümölcsöst is beültethetünk.

Válasszunk egy napos és védett helyet a kertben. Igen, a kertben, nem cserépbe ültetjük! A papját nem lehet könnyen átültetni. Ha valami megzavarja a gyökerét, azonnal visszaesik a fejlődése, nem szereti, ha megzavarják. Az a legbiztonságosabb megoldás, ha oda ültetjük, ahol növekedni fog. A papaja fák nagyon éhesek, ami azt jelenti, hogy nagyon jó talajra van szükségük, amely gazdag szerves és tápanyagban. Ha nincs ilyen talajunk, akkor gondoskodjunk róla, hogy legyen.

Ássunk egy fél méter átmérőjű gödröt és tegyünk bele jó minőségű komposzt és talajkeveréket. Csináljunk egy pár ilyen ágyást különböző helyekre, aztán szórjuk bele a magokat. Ágyásonként vessünk úgy húsz magot, de ennél többet is lehet. Takarjuk be a magokat komposzttal, majd szórjunk rá mulcsot. A magok ideális körülmények között pár heten belül kicsíráznak, de ennél több időbe is beletelhet.

Egy idő után észrevesszük, hogy a hajtások nagyon eltérőek, úgy méretben, mint élénkségben (ezért kellett olyan sokat ültetnünk). Selejtezzük kis a gyengébbeket, addig húzzuk ki őket, amíg még kicsik, vagy a nagyobbakat vágjuk vissza a talaj szintjéig. A lényeg az, hogy csak a legjobbakat hagyjuk nőni.

Ebben a szakaszban úgy hat növényt kell meghagyni. A papaja fák lehetnek nőneműek, hímneműek vagy kétneműek. Azért kell ennyi hajtást meghagyni, hogy legyen köztük nőnemű vagy kétnemű, mert a hímnemű növények nem hoznak termést.

A papaják akkor kezdenek el virágozni, amikor elérik az egy métert, először a hímneműek virágoznak. A hím virágzatnak hosszú, vékony szára van, amelyen több kis virág látható. A nőnemű virágzat általában egyetlen virágból áll, ezek nagyobbak és a törzshöz közel fejlődnek ki. A hímnemű növények nagy részét selejtezzük ki, csak egyetlen hím növényre van szükség minden 10-15 nőnemű növény között a jó beporzás érdekében.

Ez után ágyásonként egy erős és egészséges nőnemű növénynek kell kifejlődnie (és a közelben valahol egy hímnek). Ha az idő elég meleg, és ha teljes napon és jó talajban neveljük a papajánkat, akkor az első ért gyümölcsöt 10 hónapon belül már le is szedhetjük.